A kilencvenes éveiben is aktív szeretne maradni? Ismerje meg a leghosszabb életűek egészséges szokásait.

Szeretne száz éves koráig élni? Dan Buettner, a National Geographic munkatársa éveken át járta a világot, azokat a helyeket kutatva, ahol az átlagosnál sokkal tovább élnek az emberek. Ezeket a helyeket nevezte el Kék Zónáknak. 

Itt találhatóak a legnagyobb számban száz év fölötti lakosok. Az itt élők körében igen alacsony a cukorbetegség, az elhízás, a szívelégtelenség, valamint az egyéb, megelőzhető betegségek kialakulási aránya. Egyelőre öt ilyen Kék Zónát talált, ezek a következőek: Okinawa, Japán; Ogliastra régió, Szardínia; Ikaria, Görögország; Nicoya, Costa Rica; Loma Linda, Kalifornia. Dan Buetner alaposan megvizsgálta ezeket a helyeket, hogy megismerje az abnormálisan egészséges lakosok szokásait, felfedezéseit két könyvben írta le, ezek A Kék Zónák és A Kék Zóna Megoldás. 

Alább olvashatja az idős emberek kilenc fő szokását, valamint az azt gyakorlók elmeséléseit. Remélhetőleg a szokások ismeretében a világ többi részén is hamarosan elterjednek ezek a zónák. 

Mindennapjaik részévé teszik a testmozgást. 

„A Kék Zónák lakói kénytelenek minden nap testmozgást végezni” – mondta Dan Buetner, kiemelve, hogy számukra a testmozgás inkább környezetük adottságaiból fakad, és nem az edzőterem rendszeres látogatását jelenti. A hosszabb ideig tartó irodai munka vagy kanapén ülés helyett rendszeresen mozognak. Gyalog vagy kerékpárral mennek az iskolába, dolgozni, vagy a barátaikat meglátogatni. Kenyeret sütnek, ami igen kemény munka, és kertészkednek. 

A testmozgást idősebb korukban sem hagyják abba. „Abban a pillanatban, hogy abbahagyja a sétálást, gyors romlásnak indul életminősége” – mondta Dan Buetner. Épp emiatt javasolja, hogy idősödve mondjon le a megerőltető testmozgásról és inkább válassza a kellemesebb, könnyebben és rendszeresebben végezhető mozgásformákat. 

Tim Woody, az ötvenegy éves texasi lelkész ezzel a lépéssel igyekszik elérni a százéves kort. Miután negyvenkilenc éves korában ijesztő híreket kapott egészségügyi állapotáról orvosaitól, valamint tudomást szerzett a Kék Zónák létezéséről, letette a súlyzókat és rendszeresen sétálni és futni kezdett. 
Közel két évvel később Tim Woody még mindig kitart elhatározása mellett. „Minden nap használom a lépésszámlálót, versenyzek önmagammal” – mondta. „A séta és a kocogás sokkal hatékonyabb és jobb érzéssel tölt el, mint a megerőltetőbb testmozgás, amit régebben folytattam.”

Főképp növényféléket fogyasztanak. 

Étrendjük nagy részét a friss gyümölcsök, zöldségek, és teljes kiőrlésű gabonák teszik ki. Emellett babféléket is fogyasztanak, mint a fava bab, a fekete bab, a szója, vagy a lencse. Emellett az olajos magvak fogyasztása is igen fontos, napi egy maroknyi olajos mag elfogyasztása 2-3 évvel is megnövelheti várható élettartamát. A letgöbben időnként húst is fogyasztanak, főképp sertést, általában havi öt alkalommal. Halat is esznek, azonban kis mennyiségben. A leghosszabb életűek Loma Lindaban mind vegetariánusok, azonban fogyasztanak halat is. 

Az iowai Waterlooban szintén szeretnének egy Kék Zónát létrehozni, itt örömmel alkalmazzák a fent említett ötleteket. A tavalyi felmérések szerint ugyanis a mostani lehet az első olyan generáció, amely szüleiknél rövidebb ideig fog élni. Ezért gyorsan átszervezték az iskolai éttermet, létrehoztak egy salátás pultot, a konzerv zöldségeket frissre cserélték. Carol Luce, az iskola egyik tanára szerint „sokszor rájuk kell szólni, hogy elég lesz már az a saláta.” Emellett megtanultak nemet mondani az olyan desszertekre, mint a csokipuding. mivel az „nem a Kék Zóna része.”

Nem eszik tele magukat. 

Az okinawaian egy kétezerötszáz éves konfúciuszi mantra szerint élnek, „Hara hachi bu”, amely arra emlékezteti őket, tegyék le az evőeszközöket, amikor 80%-osan teli érzik a hasukat. Ez növeli a várható élettartamot, mivel ha abbahagyja az étkezést, amikor már nem éhes, de még nincsen tele a hasa, nem fog felesleges kilókat felhalmozni. Ezt a szabályt Tim Woody is betartja, és saját bevallása szerint sosem érzi magát felpuffadva, és csillogóbbak lettek a szemei. 

Napi két pohár bort isznak. 

Nem, ez nem elírás. A szardíniaiak rendszeresen isznak cannonau bort, amely az egyik legmagasabb antioxidáns tartalmú alkoholos ital a világon, háromszor annyi polifenolt, azaz degeneratív megbetegedéseket okozó mokrotápanyagot tartalmaz, mint a többi borféle. 

A vörösbör fogyasztása bizonyítottan csökkenti a szívelégtelenség kialakulási kockázatait, bizonyos rákos megbetegedések kialakulási esélyeit, valamint olyan idegrendszeri megbetegedések kialakulási esélyeit, mint az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór. Ezt az ital növényi alapjának és antioxidáns tartalmának köszönheti.

Természetesen a mértéktartás nagyon fontos, ha nőként napi egy pohárnál, férfiként napi két pohárnál több bort fogyaszt el, a jótékony hatások könnyen kártékonnyá változhatnak. 

Mérséklik a stresszt. 

„Majdnem az összes megbetegedés alapját krónikus gyulladás okozza,” - magyarázta Dan Buettner, „a legtöbb krónikus gyulladást pedig valamilyen belső szervi gyulladás okozza, amelyet a sok egészségtelen étel fogyasztása és a mindennapi rohanó és idegeskedő életvitel vált ki.” A százévesek mindennapi szokásokkal tesznek a probléma ellen, mint az ikariai délutáni alvás, a szardíniai happy hour, vagy az okinawai szokás, amikor felmenőikre emlékeznek. 

A reggeli vagy esti séta vagy futás is remek. „A futók egyszerűen megszabadulhatnak a felhalmozódott stressztől, egyszerűen csak fel kell venniük a futócipőt.” – mondta Dan Buettner, „Sokkal hatékonyabb, mint bármilyen étrendkiegészítő, amit megvásárolna.”

Életüknek értelme van. 

Dan Buettner kiemelte, ha úgy érzi, életének értelme, oka van, az akár hét évvel is növelheti várható élettartamát. Ezt a gondolatot Okinawaban „Ikigai”-nak, Nicoyaban pedig „plan de vida”-nak mondják, jelentésük nagyjából ennyi: „amiért felkelek reggelente.”

Erős baráti és családi kötelékeik vannak. 

Ezek a társadalmi kötelékek sokfélék lehetnek, de az összes növeli a bajtársiasság érzését és a rokoni kapcsolatok kiépítését. Az okinawaiak „moai”-kat hoznak létre, amely öt barát életreszóló barátságát jelenti, az ikariaiak pedig nagyobb, rendszeresen összejáró társaságokat alkotnak. 

Nagyobb, hívő csoportosulások részei. 

Az eredeti Kék Zóna tanulmány kétszázhatvanhárom résztvevőjéből csupán öten nem voltak valamilyen hit alapú csoportosulás tagjai. Míg a hit formája különböző lehetett, a tanulság ugyanaz, havi négy spirituális élmény átélése tizennégy évvel is megnövelheti várható élettartamát. 

Előtérbe helyezik a családot. 

A pozitív, elkötelezett kapcsolatok fenntartása hat évvel is növelheti a várható élettartamot. A Kék Zónák tagjai szoros kapcsolatot tartanak fenn gyermekeikkel, szüleikkel, és nagyszüleikkel. Kulturájuk részét képezi az idős emberek tisztelete, akiket gyakran a közös családi otthonukban, közösen gondoznak.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!