Jelenleg a magyar lakosság számára hozzáférhető védőoltásokról.

1. Pfizer/BIONTECH vakcina (Comirnaty)

A Pfizer/BIONTECH vakcina mRNS vakcina. A lényeg, hogy egy lipidburokba (liposzóma) csomagolták az mRNS-t és ennek révén jut be a sejtbe a vírus tüskefehérjét tartalmazó információja. Ott az információ átíródik fehérjére, és ezek azok a fehérjét, amik a vírus tüskesejtjeinek megfelelő alakot vesznek fel,  majd kiváltják az immunválaszt. Az mRNS könnyen lebomlik, ezért speciális védelem szükséges számára, hogy az átíródás megtörténjen. A sejtmag örökítő anyagába - ami DNS -, nem jut be az mRNS által közvetített információ. Mivel az mRNS instabil, ezért kell a hidegláncot fenntartani (-70°C). Nem megfelelő hideglánc esetén az oltóanyagban lévő mRNS-nek akár az 50%-a is felbomlik. Két oltást kell kapnia az embereknek az 1. és a 21. napon, indokolt esetben ez 28 napra is csúsztatható után.

Figyelem! A súlyos anafilaxiás, vagy anafilactoid reakciók ritkák!, ezért feltehetően a vakcinában lévő polietilen-glikol (PEG) a felelős. Ez az anyag nagyon sok kozmetikumban, valamint nagyon sok tablettában kiegészítőként megtalálható.

2. MODERNA vakcina

Ugyanolyan mRNS alapú vakcina, mint a Pfizer-é. A különbség annyi, hogy itt a liposzómában az mRNS tartalom háromszorosa a Pfizerének. Ennek ellenére mindkét vakcina klinikailag egyformán hatásos (95%). A háromszor annyi mRNS-re azért van szükség, mert az mRNS stabilitást a Pfizertól eltérő módon sikerült csak megoldani. Ezt a vakcinát is kétszer kell beadni az 1. és a 28-dik napon. Hűtést igényel (-22°), de nem olyan mértékűt, mint a Pfizeré. A MODERNA vakcinában a liposzóma trometamint tartalmaz, mely szintén igen sok kozmetikumban fellelhető stabilizáló anyag. A nagyon ritka anafilaxiás, vagy anafilaktoid reakcióért feltehetően ez a felelős.

3. Astra Zeneca vakcina (AZD 1222)

Az Astra Zeneca vakcina vektor vakcina. A vektor (hordozó) ez esetben egy nem kórokozó vírus, aminek a szerepe hasonló a liposzómához, tehát a vírusba juttatott DNS (ami tartalmazza a tüskefehérje kódját) ennek révén kerül be a sejtbe. A sejtbe bekerült tüskefehérjét kódoló DNS nem iródik be az emberi DNS-be, csak extrakromoszomálisan működik. Erről a DNS darabról az információ átíródik mRNS-re és ettől a lépéstől kezdve a folyamat ugyanaz mint, amit az mRNS vakcináknál részleteztünk. A hordozó vírus tojásban nem szaporítható, hanem csak abortált embriósejtekben. Természetesen az oltó anyag nem tartalmaz abortált embriósejteket. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez a vírusféleség nem kórokozó és a vírusban rejtett DNS az emberi sejt DNS-ébe nem kerül be. Itt is két oltást kap az ember, de az első és a második oltás közötti időbeli különbség igen tág határok között van meghatározva: 28 naptól 2 hónapig. (Az oltás hidegláncot nem igényel, meglehetősen stabil, mert a DNS molekula sokkal stabilabb, mint az mRNS). A második adag oltás dupla mennyiségű hatóanyagot tartalmaz az elsőhöz képest, mert az első oltásnál az immunrendszer esetleg érzékenyítődik a vírussal szemben, így a második oltáskor több vírust kell beadni, hogy az immunrendszernek ezt az érzékenyítő hatását felül tudjuk írni. Az oltás hatékonysága meghaladja a 70%-ot (kivéve a dél-afrikai mutánst). Alkalmazása 60 éves kor alatt javasolt.

4. Sputnik V vakcina (Gam-COVID-Vac)

Ez az oltás is vektor alapú, azaz olyan nem kórokozó vírusokat használ, amelyek hordozóként a sejtekbe juttatják a tüskefehérje DNS információját. Itt is két oltást kap az ember, az első adagban 26-os adenovírus van, a második adagban egy másik, 5-ös típusú adenovírus vektort használnak. Ezáltal elkerülhető az a probléma, amit az Astra Zenecánál említettünk, nevezetesen, hogy az első oltásra adott immunválasz csökkentheti a második oltás hatékonyságát. Ennek megfelelően a Sputnik V 92%-os hatékonysággal bír, ami egészen kiváló eredmény. Anafilaxiás vagy anafilaktoid reakció ebben a vakcinában is elég ritka, amiért valószínű az 1,21 mg tris(hydroximetil)-aminometán lehet a felelős. Ez az oltás sem igényel olyan intenzív hűtést, mint a Pfizer, vagy a Moderna vakcinák.

5. Synopharm vakcina (BBIBP-CorV)

Egy hagyományos, kb. 100 éves techológián alapuló, elölt koronavírust tartalmazó vakcina. A vakcina gyártásának ez a formája rendkívül biztonságos, ilyen típusú vakcinákkal több milliárd embert oltottak már be a Föld lakosai közül. A Synopharm vakcinából ez idáig Kínában több, mint 1,5 millió embert oltottak, valamint az Egyesült Arab Emirátusokban a lakosság 43%-át. Ezenkívül az oltás kiterjedten használják Peruban, Argentinában, Brazíliában és még 20 másik ázsiai országban is. Az oltás hatékonysága 79%-os a kínaiak szerint, az Emirátusokban 86,6%-ot találtak. Mivel az oltás a teljes elölt vírust tartalmazza, így nemcsak a tüskefehérje ellen generálódik immunválasz, hanem a vírus egyéb fehérjével is. Ez abból a szempontból jó, hogy a tüskefehért érintő mutációk esetében is megmarad az oltóanyag hatékonysága, vagy csak kismértékben csökken. Ez a nyilvánvaló előny persze negatívabb következményekkel járhat, amennyiben valószínűsíthető, hogy olyan immunválaszt is beindíthat az emberi szervezetben (autoimmunitás), ami már nem kívánatos. Ennek a gyakorisága azonban igen csekély, amit az eddig az egész világon eloltott 10 millió körüli oltásszám egyértelműen igazolni látszik.

Jelenleg tehát ez az az oltási sortiment, ami a magyar lakosság számára hozzáférhető. Mindegyik esetben egyértelműen kijelenthetjük, hogy az oltásból fakadó előnyök messze-messze meghaladják az esetleges negatív hatások mértékét. Hogy ki melyik oltásban részesülhet, az döntően szakmai kérdés, melynek eldöntésére a beteg háziorvosa, illetve az oltást végző orvos hivatott. Ahhoz, hogy a járványt sikerüljön leállítani és a koronavírust kiszorítani, a felnőtt lakosság 60-80%-át be kell oltani. Ha ennél alacsonyabb az átoltottság, a betegség továbbra is velünk marad, és a nem védett emberekben a koronavírus tovább tud szaporodni és mutálódni. A koronavírus csak az emberi sejtben képes szaporodni, a virágcserépben nem. Ha sok emberben sok vírus szaporodik, előbb-utóbb olyan mutációk jelennek meg törvényszerűen, amik az eddig kifejlesztett oltások hatását megkérdőjelezhetik. Ebben az esetben az egész történet kezdődhet előről. Ezt kell minden körülmények között elkerülni, amihez a 60-80%-os átoltottság feltétlenül szükséges.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!